Tájékoztató Gazdiknak a kutyák és a macskák külső- és belső élősködőiről

	A parazitákat három csoportra oszthatjuk, egysejtűekre, férgekre és ízeltlábúakra. Ezeken belül jó néhány fajnak van komoly állategészségügyi és esetenként közegészségügyi jelentősége, így fontosnak tartjuk, hogy a gazdik megfelelő tájékoztatáshoz jussanak. Reméljük segítséget jelent ez a rövid összefoglaló. Az egysejtűek (véglények, protozónok) belső élősködők, főként a bélcsatornában és a vérben élnek. Legfontosabb képviselőik: - Giardiák (ejtsd: dzsardiák). Főként fiatal állatok vékonybelében élnek, de a kutyaürülékből származó petékkel a gyermekek is fertőződhetnek. Gyakran tünetmentes, leginkább félévesnél fiatalabb kutyákban okoz makacs hasmenést, feltételezhető, hogy a szénhidrátban gazdag eleség (nassoltatás) hajlamosít a betegségre. A higéniai szabályok betartásával a fertőződés megelőzhető. - Toxoplasmosis: Több száz állatfajban és az emberben is előforduló betegség. A gazdaállat a macska, a fertőződés a macska bélsarával ürülő petékkel illetve szennyezett gyümölccsel, nyers vagy félnyers hús elfogyasztásával történik. Kutyában és macskában a fertőzés gyakran tünetmentes, ritkán szopornyicához, leukózishoz társul. Emberben a tünetek főleg gyermekekben jelentkeznek. A parazita bármely sejtet megtámadhat, így a tünetek nagyon változatosak lehetnek, legtöbbször nem okoz panaszokat, de legyengült szervezetben olykor súlyos elváltozásokat (megvakulás) és halált okozhat. A felnőttek nagy része átesett már a fertőzésen, azonban korábban még nem fertőződött nők esetében, a terhesség alatt bekövetkezett fertőzés esetenként vetélést, magzatkárosodást okozhat. A megelőzés érdekében kerülni kell a nyers hús emberi és főleg a macska által történő fogyasztását, gyermekeknek a homokozóban való játéka után kezet kell mosni, lehullott zöldséget, gyümölcsöt alaposan meg kell mosni, szobamacskák ürülékét naponta el kell távolítani. - Kokcidiózis: főként fiatal állatokban, rossz higiéniás viszonyok okozta súlyos fertőzés esetén hurutos, véres hasmenés okozói lehetnek - Babéziózis (kullancsbetegség): a kutyák kullancs által közvetített betegsége. Az élősködő a vörösvérsejtek szétesését és súlyos, gyakran halálos betegséget idéz elő. Főleg erdős-bokros területen sétáló, nyaraló, vadász, juhász kutyákban fordul elő. A tavaszi és az őszi hónapokban gyakori, de télen is előfordul A bántalom 5-20 napos lappangás után jelentkezik, bágyadtság, étvágytalanság, láz a legfőbb tünetek. Az időben elkezdett gyógykezelés nagyon fontos, az elhanyagolt esetek gyakran menthetetlenek. - Féregélősködők (galandférgek és fonálférgek): A húsevők vékonybelében számos galandféregfaj fordulhat elő, hosszuk néhány milimétertől több méterig terjedhet. A kutyák és macskák a köztigazda állat (nyúl, vágóállatok, bolha) elfogyasztásával fertőződik, bennük alakulnak ki a kifejlett férgek. Kártételük elsősorban fiatal állatokban mutatkozik, az ellenállóképesség csökkenése, gyenge kondíció, fénytelen szőrzet, hasmenés, hasi fájdalmak. Kifejlett állatokban a fertőzés gyakran tünetmentes, azonban a kutyák bélsarukkal jelentős mennyiségben ürítenek petéket, melyekkel az ember fertőződhet és néhány esetben súlyos elváltozást okozhatnak. Fontos tudni, hogy ezek a férgek a bélcsatornához rögzítve élnek, így spontán nem ürülnek, tehát ha a kutya bélsarában nem látunk gilisztát, attól még lehet fertőzött. A kutyák, macskák bélsarával ürülő petékkel az ember is fertőződhet, nemegyszer súlyos elváltozást okoznak. A fonálférgek közül a legfontosabbak az orsóférgek, de jelentős a tüdőférgesség, szívférgesség, ostorférgesség, hajszálférgesség is. Az orsóférgek világszerte elterjedtek, tünetekben megnyilvánuló fertőzés fiatal állatokban alakul ki, de jelentős az emberi fertőzés is. Fontos, hogy nem csak a bélsárral ürülő petékkel történhet a fertőzés, hanem már méhen belül és a tejjel is fertőződhetnek a kölykök. Orsóférgesség fertőzöttség kialakulhat gyermekekben is, ezért ügyeljünk a higéniára és a rendszeres parazitamentesítésre. A kutyák és macskák féregtelenítését célszerű 3 havonta elvégezni, kölykök esetében tanácsos 2 hetes korban elkezdeni és 10 hetes korig 2 hetente elvégezni. Fontos még az állatok féregtelenítést követő 24 óráig zárt helyen tartása és az ez idő alatt ürített bélsár megsemmisítése. A bolha is lehet a galandféreg köztigazdája, így a rendszeres féregtelenítésén túl az újrafertőzés megakadályozása miatt szükséges a bolhairtás is. Külső élősködők (ízeltlábúak) Tetvek: érintkezéssel, ápolóeszközökkel terjednek, tüneteket ritkán okoznak, az ellenállóképesség gyengülésével képesek elszaporodni, ezért a tetvesség indikátorbetegségnek tekinthető. Az állatok nyugtalanok, nyaldossák, vakarják, harapdálják magukat, szőrzetük megritkul, bőrgyulladás alakulhat ki. Az elváltozások főleg a fejen, a nyakon és a faroktőn alakulnak ki. Emberre nem fertőző. Bolhák: a kutyák és macskák leggyakoribb külső élősködői, vérszívásukkal nyugtalanítják az állatokat és az embert, valamint a galandférgességet terjeszthetik. Legjelentősebb probléma a bolhacsípés okozta allergiás bőrgyulladás, amely kutyán és macskán egyaránt előfordul. Bolhásság megállapítása világos szőrzetű állatokon nem okoz nehézséget, sötét szőrzet esetén célszerű bolhafésűvel kifésülni a bolhaürüléket, amely megnedvesített fehér papírra helyezve vörös udvart képez. Védekezéskor az állatokon lévő bolhákat és a környezetben (kutyaház, szőnyeg) fejlődő lárvákat kell elpusztítani, számos módszer lehetséges (permetezés, fürdetés, porzás, bolhanyakörv), a legmegbízhatóbb, gyors, stresszmentes és hatékony kezelés az ún. spot on készítmények, melyeket az állat bőrére kell cseppenteni. Rühösség: a rühatkák a bőr felső rétegében élnek, hámtörmelékkel és szövetnedvekkel táplálkoznak, gyakori a tünetmentes hordozás, de az ellenállóképesség csökkenésével súlyos elváltozást okozhatnak. Közvetlen érintkezéssel és ápolószerekkel (fésű, kefe) terjednek. A bőr kipirul, apró hólyagok, pörkök képződnek, viszket, korpázik, később ráncos lesz. Az elváltozások a fejen és a törzsön jelentkeznek, macskán gyakori a fülrühösség is. A rühösség néha az emberen is kialakul, ezért a kezelés körültekintést igényel, fontos az atkaölő készítmények pontos adagolása, mindig egyeztessen állatorvosával! Szőrtüszőatkák: a kutyák egyik legsúlyosabb bőrbántalma, de macskán is előfordul. A legtöbb kutya tünetmentes hordozó, hogy miért csak egyes állatokon alakul ki a betegség még nem teljesen tisztázott. Fajtánként változik az érzékenység (dobermann, buldog, shar pei, német juhász, spániel érzékenyebbek), szerepet játszik még az immunrendszer is. Általában a fejen vagy a végtagokon jelentkezik, a szőr megritkul, a bőr kipirul, a szőrtüszők gyulladása alakul ki. Viszketés nincs. A betegség mindenképpen orvosi kezelést igényel, elhanyagolt esetben elhulláshoz is vezethet. Kullancsok: az állatok és az emberek vérszívó parazitáinak legfontosabb csoportja, jelentőségük abból adódik, hogy számos betegség kórokozóját terjesztik. Legfontosabbak a kutya babéziózisa, a kutya és az ember Lyme kórja és a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás. A kullancsok távoltartása nem lehetséges, a védekezés célja az állatra került kullancs mielőbbi elpusztítása, ez sok féle módon lehetséges, legmegbízhatóbbak a spot on készítmények. A már befúródott kullancsot kézzel vagy kullancskiszedő csipesszel mielőbb távolítsuk el.